Napom vagy
A
nyári napfény már elfáradt,
koronája
már az őszbe hamvadt,
hiányzol,
mint kései a bűnbocsánat,
torz
képű, akasztott gyilkosoknak.
Rád
gondolok, vágyom, csak rád,
hozzád
megyek, miközben várlak,
vízparton
sárgul már az őszi nád,
a
nádasban te virágszál, ott látlak.
A
szellő susogása, hűs lélegzeted,
az
éji levegő, izzó, tűz illatod,
szíved
a csillagos égbolt lehet,
csókod
a hajnalpír, s harmatod.
Velem
vagy, úgy vagyok boldog,
hangod
cseng, mint tengernyi kincs,
Otthont
adok, adj nekem otthont,
ily
pazar asszonya, másnak nincs.
Megmenthetsz,
parázsan égethet vágyad,
Ölhetsz,
ölelhetsz, szórj ezer kínt,
legyen
újra búvhelyem nászi ágyad,
mielőtt
a tél dere egy hajnalon megint.
Legyél
a barátom, legyél örök társam,
éljünk
együtt meg boldog, szebb jövőt,
Sha
a Teremtővel magam szemben találtam,
Te
szórjál rám rögöt, adj rám szemfedőt.
Budapest.
2013. augusztus 20.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése